Régen leveleket vártunk. Ma értesítéseket kapunk. Üzeneteket, e-maileket, reakciókat és emlékeztetőket. Folyamatosan kapcsolódunk egymáshoz, mégis egyre ritkábban van olyan érzésünk, hogy igazán jelen vagyunk.
A Megérkezés levelezőklubot éppen ezért hoztam létre, mert már régóta hiányzott nekem valami ebből a felgyorsult világból: a lassúság, a várakozás és a személyes hang.
Havonta egyszer egy boríték érkezik a postaládádba. Benne egy kimondottan a levelezőklubosoknak illusztrált A6-os printtel, egy mesés óriásmatricával és egy személyes levéllel, amelyben saját történeteket, érzéseket és gondolatokat osztok meg veled.
Nem online, nem zaj, gyors vágások és reklámok közepette. Pláne nem azért, hogy azonnal reagálj rá bármit is. Hanem azért, hogy legyen néhány perc, amikor senki nem vár tőled semmit. Kibontod a borítékot, elolvasod a levelet, kézbe veszed a papírt, és csak hagyod, hogy egy pillanatra lelassuljon körülötted minden.
